MTK legendárium | 310. rész

Publikálva: 2024.01.29 Frissítve: 2024.01.27 MTK Budapest

Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. „Halála után 100 évvel - Szekrényessy Kálmán emlékezete” 91. rész.

A Szekrényessy Kálmánnal rokon Podmaniczky Frigyes vélekedése

„Hála azon férfiaknak, akik saját érdeköket nem tévesztve szem elől, hazánk haladásának zászlóját fennen lobogtatva, egy szebb jövő felé fejlesztették az önzsírjában fulladozó Magyarországot.”

„Magyarország – Trianon óta – tökéletesen szárazföldi ország s mégis vezet Európa úszósportjában. Nem újkeletű dolog a magyarok úszótudománya, volt világhíres magyar úszó, akinek a nevét sokat emlegették a külföldön. Szekrényessy Kálmán a 80-as években elsőnek úszta át a Bodeni tavat s ő úszott át a Boszporuszon is, sőt amikor nagyon kötekedtek vele, igaz magyar virtussal oda-vissza úszott Európából Ázsiába és vissza Európába.” (Pesti Hírlap, 1931)

„Szekrényessy Kálmán nevéhez számos világ- és európai elsőség mellett szorosan kapcsolható a demokrácia fogalma, ugyanis egész Kelet-Európában – a politikai folyamatokat egy évszázaddal megelőzve – elsőként hívta életre a demokráciát…nevezetesen a sportdemokráciát, mely így elsőként üthetett rést a félfeudális magyar társadalmi struktúra évszázados falanxán.” (Szekrényessy Attila, történész, író ünnepi beszéde az Új Hidegkuti Nándor Stadion alapkőletételekor, 2015)

A sport fogalmának első magyar definíciója

„Mindaz a nemes sport körébe tartozik, ami alkalmat nyújt nekünk, hogy testünket rendeltetésének minél tökéletesebb betöltésére előkészítsük, azon képesség színvonalán tartsuk.” (Szekrényessy Kálmán, 1883)

Szekrényessy Kálmán felfogása a sportról és sportdemokráciáról

„Valódi demokratikus mulatság, amely nem ösmeri el sem a rang, sem pedig a kor előjogát, kiváltságait.” (1883)

„Ahhoz, hogy valaki nálunk a nemes sport zászlóját lobogtassa, az béketűrést, buzgalmat és mindenekfölött hazaszeretetet követel.” Szekrényessy Kálmán az MTK alapítása után (1889)

Szekrényessy a női sport alapítója, a női sportruházat érdekében

„Ha, a legnagyobb zsarnoknak, a divatnak önkénykedései egyáltalában megbocsáthatók, úgy ezen ötlet érdemes a pártolásra, mert csakis elavult, semmi által sem indokolt előítélet az, amely a hölgyekre alkalmatlan ruházatot kényszerít, lovaglás, vadászás és korcsolyázás alkalmával is: holott a célnak megfelelő férfi-öltönyöket ők éppúgy viselhetnék, mint mi, férfiak.” (1883)

Szekrényessy Kálmán felfogása a hírlapírásról

„A személyeskedő, egymást piszkoló irány káros kihatással van a hírlapsajtóra, elveszíti azon erkölcsi hatását, mellyel annak bírnia kell. A nyelvkezelés hanyatlása megfosztja a hírlapsajtót azon fölényiségétől, amely azt a szabatos kifejezések terén bizonyos dicsfénnyel lengte körül. A nyelvjavítás, idegen, korcs s elrontott szavak kiküszöbölése.” (1883)

Szekrényessy Kálmán felfogása a dekadens művészetről

„Az undokságnak teljes ocsmányságában való festése nem riaszt vissza a bűn elkövetésétől, nem oktat, nem javít, hanem visszataszít, kellemetlen érzést költ, émelygést okoz.” (1883)

Szekrényessy Kálmán felfogása az emberi életcélról

„Az emberiség föladatát a szép, jó s igaz megvalósítására való törekvésben kell keresnünk.” (1883)

Szekrényessy Kálmán véleménye a világhírű magyar úszósportról és tanítványairól

„A nemes sport ágai között az úszásban vittük mi magyarok legtöbbre. Jó példaadásért öt ízben úsztam át külsegély nélkül a „magyar tengert” Siófok és Balatonfüred között, ámde hiábavaló lett volna eme buzdításom, ha olyan kitűnőségek [jórészt tanítványai] aminők Zsögöd Benő, Véghess Gyula, Kubik Béla, Wéber, Gaál, Dezsényi (Deutsch) Gyula, Hajós Alfréd, Biegelhauer Árpád, az idősebbek közül, valamint Halmay, Hajós Henrik, Kugler Sándor, Barony, Toldi, Las-Torres és mások az ifjabb nemzedék tagjaiból, mint úszók, dr. Füzesséry Zoltán, dr. Virava János, dr. Füzesséry Árpád, Malecki Román, Balogh Hugó stb. [részben ugyancsak neveltjei] pedig egyleti és társadalmi téren nem vitték volna győzelemre az úszás-sport büszke zászlóját.” (1909)